Cso Gi Cson:A patakkal beszlgetek
Fehr szikln lk a vlgy felett,
s a patakkal beszlgetek.
A vz gy suhan a kveken t,
selymesen, puhn, mint a fellegek
s oly slytalan, hogy szinte mr lebeg...
Fodroz, iramlik, rad cseppre csepp,
a vlgy hosszn lejts sziklkon t,
nappal meg jjel, tovbb s tovbb..
Az tja mg nehz s meredek,
de csak mesl, csacsog s nevet,
s vgan, frgn szeli t a hegyet...
, te tiszta, ttetsz, kis patak,
hadd nzzelek mg, hadd csodljalak!
Tovasuhansz a fehr falakon,
s ezer szilnkokra osztod nmagad,
ezer tkr-szilnkra, mint a nap!
Dalolsz, dalolsz, tndkln, szabadon,
s dalomba mlik a te neked...
Egyek vagyunk, s nincs benne semmi ms,
csak rnytalan, nem-szn ragyogs!
Fehr szikln lk a vlgy felett,
s a patakkal beszlgetek...
|