Több magánszemély, illetve gazdasági társaság által jegyzett beadvány alapján vizsgálatot folytattam adósság- és követelésbehajtó gazdasági társaságok adatkezelésével kapcsolatban. A beadványozó magánszemélyek azt kifogásolták, hogy személyes adataikat valamely adatkezelő a megkérdezésük nélkül továbbította adósság- vagy követelésbehajtással foglalkozó gazdasági társaságnak. Egy hivatalomhoz fordult állampolgárt közlése szerint egy adósságbehajtó társaság olyan tartozása kiegyenlítésére szólította fel, amelyről nem volt tudomása, a megjelölt – az adatokat továbbító – céggel nem állt kapcsolatban. Konzultációs célú megkereséseket is kaptam követelésbehajtó gazdasági társaságoktól és velük szerződött vagy szerződni kívánó adatkezelőktől azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételekkel lehet átadni magánszemély ügyfelek adatait behajtó cégeknek.

Ez év januárjában több beadványt kaptam a Matáv Rt. adatkezelését érintően amiatt, hogy az előfizetői díjjal tartozó ügyfelek adatait a tartozások behajtása céljából átadta különféle gazdasági társaságoknak. A beadványtevők által csatolt dokumentumok (a behajtó cégek megkeresései) alapján az átadott adatok a következők voltak: az előfizetők név- és lakcímadatai; a tartozás időszaka és összege; továbbá az előfizetők titkosított vagy nyilvános telefonszáma.

Január 25-én levélben fordult hozzám a Matáv Rt. emberi erőforrás- és jogi vezérigazgató-helyettese és közölte, hogy a sajtóból értesült eljárásom megindulásáról. A vezérigazgató-helyettes levelében arról tájékoztatott, hogy: „A jogszabály adta lehetőségekkel élve Társaságunk a közcélú távbeszélő- szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos adminisztratív, technikai jellegű, ám személyes adatok átadását és feldolgozását igénylő feladatainak ellátásához úgynevezett külsős cégeket, jogilag harmadik személyeket vesz igénybe”. Példaként említette a „szerződésszegő előfizetők díjtartozásának külső cégek bevonásával történő érvényesítését”.

A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy „a cégek kizárólag Társaságunk nevében és javára járnak el”, „karácsonyi akció keretében” megkeresték saját alkalmazottakkal és „külső cégeken keresztül” a díjtartozásos előfizetőik körét. Közölte továbbá, hogy „a külső cégek arra kaptak megbízást [...], hogy az előfizetőkkel a díjtartozásuk kiegyenlítésére vonatkozóan megállapodást kössenek. Ennek érdekében részletfizetési kedvezményt, halasztott fizetést, illetve kivételes esetben a felgyülemlett késedelmi kamatok elengedését ajánlhatták fel”.

A vezérigazgató-helyettes véleménye szerint az adattovábbítással az ügyfelek személyes adataik védelméhez fűződő joga nem sérült, „mivel egyrészt a behajtó cégek pusztán technikai, adminisztratív jellegű adatfeldolgozást végeztek, másrészt az ügyfelek teljes körű tájékoztatást kaptak arról, hogy milyen célból, ki és kinek a nevében végzett adatfeldolgozást”. Hozzátette, hogy: „Annak pedig megítélésünk szerint nincs jelentősége, hogy az előfizető titkos adatkezelési módot választott és úgy adtuk át adataikat, mivel az adatvédelmi törvény nem tesz különbséget titkos és nyilvános személyes adatok között. A külső cégek a megbízási szerződés alapján a Matáv Rt.-nek mintegy »meghosszabbított karjai« jártak el, így jogi értelemben sem a titkos, sem a nyilvánosságra hozott adatok nem kerültek ki a Matáv Rt.-től”.

A vezérigazgató-helyettes levelét azzal zárta, hogy reméli, megbizonyosodtam arról, „hogy jelen ügyben csupán a média szenzációkeltéséről van szó és az akcióra a jogszabályi keretek betartása mellett került sor”.

2000. február 10-én megkeresést küldtem a vezérigazgató-helyetteshez, melyben közöltem, hogy megkaptam a vizsgálattal kapcsolatos levelét, azonban az ebben szereplő adatvédelmi tárgyú megállapításait aggályosnak tartom. Kértem, hogy az ügy eredményes kivizsgálása érdekében – azért, hogy megállapíthassam: az ügyben sérült-e az érintett előfizetők személyes adataik védelméhez fűződő joga – adjon tájékoztatást tartozásbehajtási eljárásukról és válaszoljon a következő kérdésekre: milyen jogszabályi rendelkezés alapján adták át előfizetőik személyes adatait a tartozásbehajtó cégek részére; az előfizetők milyen személyes adatait továbbították; mit tartalmaz erre vonatkozólag a Matáv Rt. üzletszabályzata. Mindezeken túl kértem, hogy küldjön másolatot a tartozásbehajtó cégekkel kötött szerződéseikről.

A válasz 2000. március 7-én kelt, amely ismét hangsúlyozta, hogy a megbízott külső behajtó társaságok a Matáv Rt. „nevében és javára jártak el”.
A társaságok nevét nem közölte. Véleménye szerint a külső cégek tevékenysége adatfeldolgozásnak minősíthető, ezért az adatok átadásához nem volt szükség az érintettek beleegyezésére: az adatvédelmi törvény „logikai értelmezése alapján tehát, amennyiben az adatfeldolgozást nem tekintjük adatkezelésnek, márpedig a törvényi meghatározások és a törvény szerkesztése alapján nem tekinthető annak, úgy a törvény az adatfeldolgozásra külön hozzájárulást nem kér az érintettektől”. Véleménye szerint „az adatfeldolgozó az adatvédelmi törvény vonatkozásában nem harmadik személy, tehát az adatok átadása nem adattovábbítás”. A vezérigazgató-helyettes leírta, hogy amennyiben úgy ítélném meg, hogy az adatfeldolgozáshoz mégis szükséges az előfizetők külön hozzájárulása, véleménye szerint üzletszabályzatuk VI. fejezetének 7.1 pontja az előfizető hozzájárulását ehhez megadottnak tekinti. Ez a pont rendelkezik arról, hogy a szolgáltató a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges tevékenységek elvégzésére jogosult alvállalkozót igénybe venni.

A vezérigazgató-helyettes végezetül közölte, hogy „felmerül bennünk a kérdés, hogy amennyiben az előfizető díjtartozása, tehát a szolgáltató díjkövetelése a Polgári törvénykönyv alapján engedményezhető az előfizető hozzájárulása nélkül, aminek természetes velejárója a személyes adatok engedményesnek történő átadása, akkor az adatok megbízási szerződés alapján adatfeldolgozási célzattal való átadásához (amikor az adatok az adatkezelő »látóköréből« nem kerülnek ki) miért lenne szükséges az előfizető külön hozzájárulását kérni.”

Hozzátette a vezérigazgató-helyettes, hogy amennyiben nem értek egyet megállapításaikkal, haladéktalanul gondoskodnak arról, hogy „az üzletszabályzatban egyértelműbben szerepeljen, hogy az üzletszabályzat elfogadásával az előfizető hozzájárul, hogy díjtartozása esetén a szolgáltató megbízottjainak kiadja a személyes adatait”.

A vezérigazgató-helyettes leveléhez mellékelte az egyik adósságbehajtó céggel 1999. október 20-án kötött megbízási szerződés másolatát. A szerződés szerint a Matáv Rt. megbízza a céget, hogy „nevében és javára eljárva követelések behajtásával kapcsolatos adatfeldolgozási tevékenységet végezzen”. A Megbízottat az „adatfeldolgozási tevékenység elvégzéséért külön díjazás nem illeti meg, mivel az adatfeldolgozási tevékenysége a behajtási tevékenységének elválaszthatatlan részét képezi”.

A szerződés 1. sz. melléklete tartalmazza a „Megbízóval jogviszonyban álló ügyfelek tartozásának behajtásával kapcsolatos adatfeldolgozási tevékenység” folyamatának leírását. Eszerint a megbízott „operátora” telefonos kapcsolatot létesít az ügyféllel (ha rendelkezik telefonos kapcsolattal), ha ez sikertelen, tértivevényes levélben keresi meg, legfeljebb két alkalommal.
A megbízott a megbízó nevében részletfizetési lehetőséget ajánlhat fel.

Egy panaszos hivatalomhoz eljuttatott beadványához mellékelte az adósságbehajtó részvénytársaság „Adósságbehajtó Igazgatóság”-a neki szóló megkeresését. A levélpapír alján az az előre nyomtatott szöveg szerepel, hogy „MAGYARORSZÁGI KÖVETELÉSBEHAJTÓK ÉS ÜZLETI SZOLGÁLTATÓK SZÖVETSÉGÉNEK TAGJA”. A levélben a Matáv-előfizető panaszost tájékoztatják arról, hogy „a Magyar Távközlési Rt.-vel szemben fennálló tartozásának érvényesítésével” a Matáv Rt. a céget bízta meg. A levél tartalmazza az előfizető (egyébként titkosított) telefonszámát; a tartozás időszakát; a tartozás összegét és részletezését. A tartozást érvényesíteni kívánó gazdasági társaság közli, hogy „az elmúlt időszakban munkatársaink tájékozódtak életkörülményeikről”, ennek részleteit (a tájékozódás módszere, tartalma) azonban nem ismertették. Felhívják a panaszost arra, hogy a mellékelt csekken egy összegben fizesse be a számlatartozást, vagy utalja át az adósságbehajtó számlájára. Közli, hogy amennyiben az előfizető „ügyét nem rendezi”, javasolni fogják megbízójuknak, hogy „a megfelelő eljárást indítsa el”.

Egy másik panaszost egy kft. szólította fel arra, hogy a kft. saját bankszámlájára utalja át a tartozás összegét. A levél záró mondatában a következő felhívás szerepel: „Kérjük Önöket, írásban vagy telefonon csak velünk lépjenek kapcsolatba, [...]”.

A jelen ajánlás alapjául szolgáló panaszok vizsgálatát megelőzően már állást foglaltam adósság- és tartozásbehajtással foglalkozó gazdasági társaságok adatkezeléséről. Vizsgáltam konzultációs célú megkeresést és panaszbeadványt is gazdasági kamarák tagjai személyes adatainak ilyen célú továbbításával kapcsolatban is.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban Avtv.) 1. §-a szerint:

„(1) E törvény célja annak biztosítása, hogy – ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz – személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.

(2) E törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt e törvény kifejezetten megengedi.

(3) E törvény szerint megengedett kivételt csak meghatározott adatfajtára és adatkezelőre együttesen lehet megállapítani”.

Az Avtv. 2. §-a alapján e törvény alkalmazása során személyes adat:

„a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.”

A fenti meghatározásból egyenesen következik, hogy az adósságbehajtó gazdasági társaságok kezelésébe került magánszemély adósok adatai (név, lakcím, követelés mértéke, telefonszám) személyes adatok.

Az Avtv. 3. § (1) bekezdése alapján személyes adat akkor kezelhető, ha:

„a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.”

Az Avtv. 2. § 4. a) pontja alapján adatkezelésnek minősül:

„az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is.”

Az Avtv. 2. § 7. a) pontja szerint adatkezelő:

„az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg. Kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, valamint az adatkezelőt az adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg.”

A fenti törvényi meghatározásra tekintettel, ha az adósság- és tartozásbehajtó társaság megbízás keretében az adósok személyes adatait átveszi, maga is adatkezelővé válik.

Mivel az adósságbehajtó társaságokat törvény nem hatalmazza fel más gazdasági társaságok ügyfelei személyes adatainak kezelésére, így ezen adatokat csak az érintett hozzájárulásával kezelhetik.

Az adatok átadásához minden átadott személyes adatának vonatkozásában az adósnak előzetesen hozzá kell járulnia, mivel az Avtv. 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy:

„Az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.”

Az Avtv. 14. § (2) bekezdése alapján a személyes adatot törölni kell, ha:

„a) kezelése jogellenes;

b) az érintett – a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint – kéri;

c) az adatkezelés célja megszűnt.”

A törlésről a 15. § alapján az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.

Az Avtv. 1999. július 13-án hatályba lépett módosítása bevezette az adatfeldolgozó és az adatfeldolgozás fogalmát. A törvény 2. §-ának 4. b) pontja alapján adatfeldolgozás:

„az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.”

Az Avtv. 2 § -ának 7. b) pontja alapján adatfeldolgozó:

„az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi.”

Az adósságbehajtó társaságok nem tekinthetők adatfeldolgozónak, mivel a birtokukba került személyes adatokkal nem adatkezelési végrehajtási technikai műveleteket hajtanak végre, hanem azokat felhasználják és azokra támaszkodva a szerződés keretei között döntéseket hoznak, a polgárral szerződésben álló gazdasági társaság tevékenységébe tartozó feladatot látnak el. Az adatkezelő az adatfeldolgozónak nem adhat át rendelkezési – döntési – jogot az adatok felett.

Az adatfeldolgozás is csak akkor törvényes, ha az adatkezelő értesíti az adatalanyt arról, hogy személyes adatait ki fogja kezelni, illetve feldolgozni [Avtv. 6. § (2) bekezdés].

A hatályos magyar jog az „adósságbehajtás”, „követelésbehajtás” vagy „tartozásbehajtás” önálló jogintézményét nem ismeri. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vt.) rendelkezik arról, hogy a bíróságok és jogvitát eldöntő más szervek határozatait, egyes okiratokon alapuló követeléseket milyen szabályok szerint lehet végrehajtani.
A Vt. külön részben foglalkozik a végrehajtási eljárás során alkalmazható jogorvoslati lehetőségekkel (IV. rész). A XII. fejezet a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatokat; a XIII. fejezet a végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatokat; a XIV. fejezet a jogorvoslatok egyéb szabályait tartalmazza.

A jogosult követelése érvényesítésének másik – a hatályos magyar jog által elismert – eszköze a szerződéssel megbízott ügyvéd közreműködésének igénybevétele. Az ügyvéd törvényi felhatalmazás alapján jogszerűen juthat hozzá megbízójától az adós személyes adataihoz, ehhez tehát az adós hozzájárulása nem szükséges.

A Matáv Rt. mint távközlési szolgáltató a díjfizetést elmulasztó előfizetőkkel szemben nincs hátrányos, kiszolgáltatott helyzetben. A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 12. § (4) bekezdése szerint:

„Díjfizetés elmulasztása esetében az eredménytelen fizetési felszólítást követő harminc nap elteltével a szolgáltató az előfizetői szerződést tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja.”

A távközlési szolgáltatónak a hivatkozott jogi eljárások során lehetősége van igénye érvényesítésére, ekkor az előfizető is előadhatja a tartozással kapcsolatos kifogásait:

„Ha az előfizető a szolgáltató által követelt díj összegszerűségét vitatja, a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a díj számlálása, továbbá megállapítása helyes volt.” [Tt. 12. § (5) bekezdés]

A jogosult igényét a szerződést biztosító mellékkötelezettség kikötésével is erősítheti. Azonban a Polgári törvénykönyv megbízási (XL. fejezet) vagy az atipikus (200. §) szerződésekre vonatkozó szabályai nem engednek eltérést az Avtv. rendelkezéseitől, tehát a megbízási szerződés alapján végzett adatkezelésre (adósság- vagy követelésbehajtásra) is kiterjed az Avtv. hatálya: az érintettek adatait csak – rendszerint a szerződésbe foglalt – hozzájárulásuk esetén lehet behajtó cégeknek átadni. A követelés fentiekben hivatkozott jogszerű érvényesítése mellett a polgári jog szerint lehetőség van a követelés másra történő átruházására, szerződéssel. A Ptk. XXVII. fejezete szabályozza az engedményezés jogintézményét:

„A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés).” [Ptk. 328. § (1) bekezdés]

Az engedményezésre vonatkozó szabályok lehetővé teszik a természetes személy adósok adatainak átadását. Az engedményezésről az érintettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni [Ptk. 328. § (3) bekezdés]. Az engedményezés alapján történő adatátadásra is vonatkoznak azonban az Avtv. adatkezelés célhoz kötöttsége elvének szabályai, melyek szerint:

„5. § (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.”

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 25. §-a, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 23. §-ának (2) bekezdése alapján az információs jogok érvényesülésének elősegítése érdekében az alábbi ajánlást teszem:

l  Magánszemély ügyfelek adatait az adatkezelő követelés- vagy adósságbehajtással foglalkozó gazdasági társaságoknak a követelés érvényesítése céljából csak az érintettek hozzájárulásával – az adatkezelés célhoz kötöttsége elvének betartásával – továbbíthatja. Az ügyfél hozzájárulása akkor tekinthető jogszerűen megadottnak, ha az az adatalany kívánságának önkéntes, határozott és tájékozott kinyilvánítása, mellyel beleegyezését fejezi ki az őt érintő adatkezelésbe (adattovábbításba).

l  Felszólítom a Matáv Rt.-vel szerződésben álló adósságbehajtással foglalkozó gazdasági társaságokat, hogy a Matáv Rt. magánszemély ügyfeleinek általuk kezelt személyes adatait töröljék, a törlés tényéről valamennyi érintettet és hivatalomat tájékoztassák.

Budapest, 2000. június 19.

Dr. Majtényi László

(34/A/2000)