Aranyosi Ervin : Érints meg!
Érints meg, - kérlek, - ha kisbabád vagyok!
Ölelj gyakran magadhoz, nélküled "megfagyok"!
Ne csak pelenkázz, mosdass és etess!
Puszild meg arcom százszor, ez így természetes!
Ringass két karoddal, nyugtasd meg lelkemet,
öledbe bújva érzem, hogy az én szülőm szeret!
Érintésed ha érzem, nekem biztonságot ad,
Biztató érintésed mindig velem marad!
Érints meg, - kérlek, - ha gyermeked vagyok,
s nem értem a világot, s félelmeim nagyok.
Ne tarts magadtól távol, ha veled dacolok,
helyemet nem találom, sok az új dolog!
Keresd az utat hozzám, próbálj megérteni!
könnyű álmokat hozz rám, s akarj érinteni!
"Jó éjt" puszid oly puha, oly megnyugtató,
mesélő érintésed álomba ringató!
Kamasz fiaddá váltam? Érints meg akkor is!
Lelkem nem érzéketlen, csak más világba visz!
Ne hidd, hogy azért bántlak, mert épp komisz vagyok.
Ezer tüském is vágyja az ölelő karod!
Magam felnőttnek érzem, - s hangodra szomjazom,
az élet viharához így alkalmazkodom.
Ketté szakadt világban, még helyem nem lelem,
viseld el, ha bántlak s maradj mindig velem!
Érints meg! - kérlek, - ha barátod vagyok!
megnyugtat ölelésed, ha más felzaklatott!
Biztató szép szavakkal lelket is önts belém.
értelmet adj a létnek, és tarts tükröt elém.
Kétségeimet vesd el, tudasd: fontos vagyok!
Lehet hogy érintésed MINDEN, amit kapok.
Ha szomorú a lelkem, vidámítsd végre fel,
légy velem a bajban, s nem hagylak el én sem!
Kedvesem, - éltem párja - most hozzád fordulok,
érintésed, szerelmed, a legszentebb dolog.
Ám tévedés azt hinned, a szenvedély elég.
Ezer félelmem kerget a karjaidba még.
Megnyugtat ölelésed, vigaszt nyújtasz nekem,
lágyan szoríts magadhoz és szebbítsd életem!
Ilyenkor érzem, - szívünk együtt dobog -
Olyannak szeretsz, amilyen ÉN vagyok.
Felnőtt gyereked lettem, most már az leszek,
s van saját családom, kiket ölelhetek.
Anyám, s apám karjára mégis számíthatok.
Érints meg most is, kérlek, mikor gyenge vagyok.
Szülői ölelésed, ma is sokat jelent,
így segíts értékelni, múltat jövőt, jelent.
Most én is másképp látlak, jobban becsüllek már.
Ami fájt elfelejtem - az élet jó tanár.
Érints meg még! - kérlek - idős szülőd vagyok.
Erős karodra vágyom, mielőtt meghalok!
Érints meg, ahogy egykor érintettelek,
amikor apró voltál, kicsi, védtelen gyerek.
Ülj le mellém, fogd meg két kezem és adj erőt,
simítsd az öreg arcomon a sok ráncot, vad redőt!
Melegítsd át a szívem, megfáradt tagjaim,
Te rólad szólt életem, s legszentebb álmaim.
Aranyosi Ervin:Az új esztendőre ...
Elballag az Óév,
egy új jön helyébe.
Mit kívánjak neked
egy új évbe lépve?
Légy az, aki voltál,
csak kezdj másképp látni,
kezdd el a világod
szeretni, csodálni!
Feledd félelmeid,
koncentrálj a jóra!
Tartalmasan teljen
mától minden óra.
Legyen a mosolyod
büszkén hordott ékszer,
örömöd és hálád
fejezd ki elégszer!
Szíved bocsásson meg
annak, aki bántott,
félelmeid vesd le,
mint egy rossz kabátot!
Akard, hogy világod
végre szebbé váljon,
siker, és szerencse,
gyakran rád találjon!
Akard, hogy változzunk,
legyen jobb az ember!
Gondolj a világra
értőn, szeretettel!
Hagyd, hogy vezessenek
csodaváró álmok,
az új esztendőre
minden jót kívánok.
Aranyosi Ervin © 2014-12-31.
Aranyosi Ervin: Az ember egy csoda
Te egy csodalény vagy, ha nem is tudsz róla!
Nélküled nem múlna, tova tűnő óra.
Lám, én is megálltam, lényed megcsodálni,
úgy szeretnék én is, csodás lénnyé válni.
Gondolatvilágod teremteni képes,
ha akarsz eljuthatsz, bárki szép szívéhez.
Csak annyit kell tenned, szívedet kitárod,
s rájössz, szeretettől szépül a világod.
Mert a sok rossz érzést el kéne feledni,
letéve a súlyát, könnyebb lenne menni!
Félelmet, haragot, dühöt, irigységet,
ami rád hat vissza, ami gátol téged.
Hát utad kövezd ki érző szeretettel,
ettől válik jobbá, angyallá az ember.
Lelkedet tisztítsa megértés, alázat,
az fáj a lelkednek, ami ellen lázad!
Ha már lelked tiszta, könnyebb lesz az élet,
akard, hogy mások is, úgy bánjanak véled,
ahogyan szeretnéd, olyan szeretettel,
s éld meg mily’ hatalmas csoda is az ember!
Aranyosi Ervin © 2014-12-22..
Aranyosi Ervin: A SZERETETRŐL
A szeretet annyi: - elfogadni,
nyitott szívedből többet adni!
Másokban meglátni a szépet,
s örökre hinni, hogy szép az élet.
Megértőn nézni a világra,
ápolni, kinek a lelke árva.
Tudni a rossz is csak emberi,
másképpen lát, ki felismeri.
Keresd a jót, kívánd a szépet!
Lásd meg másban az emberséget!
Bocsásd meg azt, amiben gyarló!
Szeress ha fáj is, legyél kitartó!
Azért születtél erre a földre,
hogy szeretni tanulj mindörökre.
Szívedben szóljon a szeretet ének:
"Szeretném, hogyha szeretnének".
|