Vendégkönyv
| |
|
|
Gondolataim
Életünk oly gyorsan véget ér,
a percek mint a homokóra szemei peregnek le előtted.
Rohanó életünkben nem látjuk a legfontosabbat a szeretetet,
mely szebbé teszi életünket.
Nem veszed észre,hogy már nem tudni e világban,
hogy mi a szeretet és a boldogság.
Hagyod magad,hogy legyőzzön ez a rohanó világ,
s már azt sem érzed mi az igazi boldogság.
Hát ne hagyd magad,érezz,remélj,szeress,
és így a boldogság is rád talál.
Ne légy az élet kerekében egy átlagos ember,
harcolj az érzéseidért és soha ne add fel álmaidat!
A remény soha ne hagyjon el ha az élet rögös útján sétálsz,
mert ő lesz a legjobb társad.
Nélküle az életed elveszett,
hisz nélküle elveszett a szeretetet!
/Hajós Barbara/ 2010.02.17.
Fájdalom
Ó Istenem,miért veszed el azokat akiket szeretek,
akikért élek,halok,s akikért az életem is odaadom?
Ők alkotják egész életem,
s ha elvesztem őket én is elveszem!
Az én bűneimért ne őket vidd el,
büntess engem,hisz megérdemlem!
Nagyon sok a bűnöm,
melyek között van megbocsáthatatlan is,
de kérlek őket ne bántsd,
mert őket az életemnél is jobban szeretem!
Ha kell vigyél engem,
s ha kell vedd az életem,
én megértem.
Örömmel megyek,ha megígéred nekem,
hogy ők a mennyekbe mennek.
Barátság...
Barát nélkül mit ér az élet?
Barát nélkül elveszett az élet!!
Mit jelent-e szó?Tudod jól,csak gondolkodj!
Segít a bajban,testvéred testvér helyett,
s életét adná érted,ha kéred.
Hegyet építene,ha azt kéred,
csillagot hozna az égről néked.
Mosolyog,ha mosolyogsz,sír ha sírsz,
s neki is fáj az mi téged ér.
Becsüld meg a legdrágább kincset,
s soha ne dobd el e fontos értéket!
Hisz nehéz megtalálni az igaz barátot,s egy életen át megtartani!
Örökké együtt....
Szeretlek téged,szeretlek Kedves,
hisz te vagy az akiért élni érdemes!
Te vagy az én kincsem,akit óvok,védek,
te vagy az én Szerelmem,akivel örökké együtt élek!
Te vagy az én párom,
te vagy minden éjjel az álmom!
Szeretlek téged édes Szerelmem,
szeretlek téged amíg csak élek!
Ha meghalunk akkor is csak Téged szeretlek,
s majd ott fönt megkereslek.
Búcsúzóul....
Nem kérem hogy szeress,hogy átölelj,
csak én hadd foghassam két kezed!
Olyan boldogok voltunk együtt,
szerettél,és én is szerettelek!
Boldog voltam mikor ölelhettelek,csókolhattalak,
s nézhettem gyönyörű szemeid,ahogy forró tűz égett benne.
Ott éget szemedben a szerelem tüze,
mely engem elégetett és hozzád kötött!
Miért történt ez így?Miért kellett hogy vége legyen?
Mit tettem,hogy ellöktél engem teljesen?
Én próbáltam mindent megadni,hogy boldogok legyünk,
de ez neked nem volt elég!
Többet szerettél volna,csak azt nem tudom,hogy miért?
Kérlek adj választ,mert már nem bírom tovább,
oly rossz bizonytalannak lenni,és reménykedve rád gondolni!
Könny szökik szemembe,ha felidézem arcod,gyönyörű szemeid,
forró csókjaid,és fáj hogy nem lehetsz már enyém!
Eldobtál magadtól,semmibe vettél,és velem nem törődtél!
Pedig fáj a hiányod nagyon,az együtt töltött szép percek,
és a kedves mosolyod!
Még érzem tested melegét,illatod és forró ölelésed,
s oly jó lenne ha ismét érezhetném,s te is ezt éreznéd!
Éreznéd,hogy mennyire szerettelek,
s ha tehettem volna el sem engedlek!
Észre sem veszed....
....újabb néhány gondolat,
a sokezredik abból,
mi született.
Kínoz,fáj,néha gyötör,
vagy felemel,vagy olyan
mi tönkre tett.
Észre sem veszed,
pedig egyszerű,
a léleknek mégis mély.
Hol nevetésre bír,
olyan átható,természetes,
de néha elcsuklik a fény.
Megszülettünk,lehet nem mi kértük.
Élünk valami világban,valami korban,
sokan a semmit,sokan Istent féltük.
Észre sem veszed,
pedig egyszerű:
Neked van a léted,
s nekem az enyém,
neked a hited,
s nekem az enyém.
Neked az örömöd,
bánatod,mosolyod,
minden tiszta,vagy
féltett gondolatod.
Éhed,a szomjad,
szerelmed,szeretet,
tulajdon te magad,
mind a tiéd,
s nekem az enyém.
Észre sem veszed,
pedig egyszerű:
Mi vagyunk a legerősebbek,
a győztesebbnél
is győztesebbek.
Mi élünk csak igazán,
legszebben,tisztán.
Ha magunkra figyelni
már meguntunk,
figyeljünk egymásra,
mi leszünk így ablak
a világra.
Erős karral
nyújtunk kezet,
hogy segítsünk azon,
ki elesett,
hogy a mi mosolyunk
százszor többet érjen
ezernyi könnynél.
Mert akire ránézel,
már nem ragad meg
a földnél,
akit megérintel,
annak többet adtál
a mindennél.
Észre sem veszed,
pedig egyszerű:
Te magad vagy a
hatalom,
hisz benned a hit.
Engedd hogy gyarapodjon,
nőjön és sokasodjon.
Észre sem veszed:
ékszer vagy,egyetlen kincs,
érték,
ki még csak most kezd
élni-de az örökké tart.
Ne fájjon semmi,dobd el
mi szívedbe mart
és vigyázz,
csak ki méltó,azt
érintsd meg.
Sok lesz még abból mi fáj,
de fogadj barátodnak,
én megértelek.
Észre sem veszed:
alig élünk,elvirágzunk.
Addig tegyünk hát jót,
ha magunkra figyelni
már meguntunk,
figyeljünk hát egymásra,
és akkor nem csalódunk.......
Az élet pillanatai...
Kell egy barát,aki mindig melletted áll,
kell egy társ,aki szerelemmel vár!
Kellenek szavak,amit rég nem mondtunk ki,
kellenek érzések,amelyek éltetnek!
Kell egy pillantás,mely örömet hoz,
kell egy mosoly,ami a bánatban felkarol!
Kell az élet,mert az egy csoda,
hát ne dobd el,hisz nem lesz örök soha!
| |
|
|
|