Ne engedd...

Ne engedd, hogy bárki is az utadba álljon,
Űzd el a gonoszt Kedves, jó barátom.
Vigyázzon Rád a szeretet ereje.
Ne hagyd, hogy féltett kincsed bárki is elvegye.
Nem számít, ha esik, ha fúj a szél,
Te akkor is mindig büszke, s bátor légy,
Ha vihar van, vagy tombol a tél,
Szíved ragyogja be szeretet, és fény.
Ha csendben leszel én is, hallgatok,
Engem is sebeznek a Neked fájó gondok.
Mert jól tudod, ha kell, én mindig melletted vagyok.
Mert én a Barátod vagyok.. A felhők felett újra süt majd a nap,
Szívedből eltűnik minden harag,
Arcodon felragyog a szeretet mosolya,
Így lesz határtalan lelked boldogsága!  

Ahogy a tavasz...

Ahogy a tavasz napsugara, melegíti lelkem,
Úgy lesz, méz édes a csókod íze is nekem.
Most ölelj, szoríts magadhoz,
Szíved dobbanásával szálljon sóhajom.
Mosoly az arcodon, derű és ragyogás,
Szemed tündöklő ékszerként mosolyog rám.
Most ölelj, szoríts magadhoz,
Vérvörös ajkadat, érintsd az ajkamhoz...

RÁD GONDOLOK

Csillagok táncolnak a fénylő ég alatt,
Szerelmes sóhajom szövi legszebb álmomat.
Ha mellettem vagy, minden más elhallgat,
Csak te létezel, s érzem a vágyakat.
Már nem tudok nélküled nézni az égre,
Ha veled vagyok, úgy érzem élek.
Te vagy minden órám, te vagy minden percem,
Te vagy a lelkem, te vagy az egyetlen szerelmem.
Lehunyom a szemem és tovább álmodok,
Szerelmes lelkemmel, Te rád gondolok.

Ha van reményed.... 
 
 
  Milyen szép az élet, ha van reményed
A boldogság fényével, ragyog az életed
E fénynek nincs veszélye, csak tündököl néked
Úgy szeress, hogy örökké szeressenek téged
Nem lesz e földön nálad, boldogabb ember!
S, e boldogság fénye, ragyogja be lelked

 Keserű szomorúság

Keserű szomorúság, mit a lelkemben érzek
Kihunyt szememből a boldogság fénye
Mert minden, ami szép volt, most oly mostoha
Miért születnek érzések, ha fájdalmat okoznak
A tükrömet nézve, kérdezem magamtól
Hogyan lehet szeretni egy igaz barátot
Miért történik mindez éppen velem
Magányosan, egyedül nézem most életem
Szerettem valakit, őszintén és mélyen
Ő csalódott bennem, és én észre sem vettem
A tükröt nézve kérdezem újra, meg újra...
Lehet, hogy igaz... és bennem volt a hiba?
Miért születnek érzések, ha fájdalmat okoznak
Most ez tölti el szívem, mélységes szomorúsággal

 Távol valahol..... 
 
 
  Fáradt szívem hangosan dobog,
Emléked árnya, még mindig itt lobog.
Szél hozta húrokon, felsír egy dal,
Minden ritmusa szívembe mar.
Megfáradt szívem hangosan dobog
Te érted... ki hiányzik nagyon
Kit az idő múlásával sem feledek
S, arra hogy mennyire szerettelek.
Bennem most a magány dalol...
Mert te már messze vagy...távol valahol...

Veled vagyok és leszek.... 
  
 
  Hangodat se hallottam, sosem láttalak
Gondolatban mindig téged kutattalak
Hogy rád találtam ez volt a reményem
Egész életemben lényedet kerestem
Ragyogtál nekem, mint a felkelő napfény
Tündöklő lelkeddel, hófehér galambként
Szeretetre vágyom, őrizlek szívemben
Nélküled az életem sivár és fénytelen
Elbűvöl a lelked kincse, szíved ékszere
Mely fátyolként borítja be egész testemet
Kettőnkből lesz a lélek újra egy
Veled vagyok és leszek... az egyetlen egy

Pillangóm 
 
 
  A virágos mezőt járva, láttam meg én
A Pillangót egy színes költeményt
Ott ült pihenvén, egy a fűszál tetején
Majd tovaszállt, mint egy égi tünemény

Csodálva néztem, ahogyan elrepült
Színes szárnyait szétterítve, perdült
Tovaszállt, vele a gyönyör is talán
De újra itt van a karom oldalán

Közelről látom pompázó színeit
Mint a napfény és zöld fű, úgy virít
Milyen csodás ez a színes látvány
Oly gyönyörű vagy, maradj még, várjál !

Ne vidd el a boldogságom, ne repülj
Nekem ez egy régi álmom, itt szenderülj
Színesben látni a szárnyaid, úgy csodálom
Had örüljek még egy kicsit, drága pillangóm

Egy halvány virág...  
  
  
 

Az aranytüzű hajnal ragyogása
Ahogy fényt csókol a testére a nap
Most ez melengeti a szívedet
És felszárítja mind a könnyeket.
A távolban a hajnal fénye dereng,
És lassú álomdallá nyúlik el a csend
Az álmos csendben ring egy halvány virág
Melynek selymes szirmán ragyog a barátság
Mióta vagy... vége a magánynak
Behegedtek sebeim, amit mások belém vájtak
Mert barátságod virágszirmai körülöttem lengnek
És a távolról felém, jó éjt integetnek.

Egy angyali ragyogás

Egy Angyali ragyogást küldök neked,
Ki összeteszed majd két kezed
Hogy boldogan, emlékezz azokra,
Kik valaha szerettek, és melletted voltak
Felidézed kedvesed arcát, egy csillagfényű éjszakán
Akivel valaha egy mesés világról álmodtál
Szemedből egy apró könny, csordogál
Szíved halkan dúdolja az emlékek dalát,
Nevét suttogva nézel az ég felé
Lelkedben ringatod fájó emlékét,
Az üveghegyeken túl mereng képzeleted
Vajon angyali ruhába öltözött kedvesed,
Szerelmes sóhajod nem csendesedik
Fájó szíved, még mindig Őt keresi,
Csak más ruhája van, kit annyira szerettél,
Akit lelked bársonyával cirógattál, melengettél
Ne légy szomorú, csak nézd az égbolt vonulatát
A hófehér szárnyak kecses mozdulatát
Mely lágy szellőként arcodnak simogatás
Vigaszként ott fénylik, majd neked... egy angyali ragyogás

A bánat könnye...

Hirtelen olyan sötét lett, nincs az a fény
Keresem a tiszta szívű, lelked lényét
Hová lett a ragyogás, melyet nekem nyújtottál
Körülöttem minden csendes és fakóra vált
Csak tapogatózok az üres semmiségben
Hangod halvány foszlányait hallom a sötétben
Beborult az ég is, az eső is eleredt
A bánat könnye párnámon, is ott pereg...